A sport mind anyagi tényezőit, mind szellemi termékeit tekintve az egyetemes kultúra szerves része. A XX. századra világviszonylatban is jelentős társadalmi jelenséggé nőtte ki magát. Sajátos eszközeivel a kultúra alapvető területein mind anyagi, mind szellemi, kiemelt hatékonysággal szolgálja a fejlődést, ezáltal értékteremtő funkcióval rendelkezik a társadalomban. Jelentős szerepet játszik az emberi értékrendszer kialakításában, az egészséges életmód megvalósításában, az egészséges életvitel megteremtésében.
A sport, a fizikai aktivitás sokoldalúan, és pozitívan hat az emberi szervezetre, ezért a nevelés egy lehetséges eszköze, és egyben a színtere is. A nevelés területei (egészség-, értelmi-, testi-, érzelmi-, erkölcsi-, esztétikai-, környezetei-, állampolgári-, multikulturális nevelés) komplex módon jelennek meg a sportban.
Napjainkban, mivel egyre több szó esik az egészségről, egyre többet foglalkozunk az egészséges életmóddal, ezért a sport nevelő szerepénél is ez – az egészségnevelés – kerül elsőként a figyelem fókuszába. A sport egészségfejlesztő, egészségmegőrző funkciója mellett viszont a testi nevelés, az erkölcsi, értelmi és esztétikai nevelés lehetőségeiről sem szabad megfeledkezni. A sport által fejlődnek a szociális és érzelmi képességek, fejlődik a siker és kudarc, a győzelem és vereség feldolgozása, sikeresen megvalósul a szociális kapcsolatrendszer fejlesztése, alkalmazkodás, konfliktuskezelés.
A nevelés egyik fontos területe az erkölcsi nevelés, mely során az erkölcsi normák, magatartásformák, viselkedési normák kialakításával történik a személyiség erkölcsi arculatának kialakítása, erkölcsös emberré formálása. Az erkölcsi normák, értékek, kulturált magatartásformák, és viselkedési normák ismerete, elfogadása az első lépés, majd a szabályok betartása, és a normák által vezérelt cselekvés következik, ennek során alakul a jellem.
Napjaink környezeti problémái felhívják a figyelmet a környezeti nevelés fontosságára A szabadban végzett sporttevékenység, túra, táborozás során lehetőség adódik a környezet megismerése, a természetben eltöltött idő alatti élmények során pedig a fejlődhet a környező világról alkotott nézet, értékrendszer (Müller és mtsai 2007, Müller és mtsai 2008, Nagy, Müller, 2010). A környezeti nevelés világképre és életmódra nevelés is egyben. A szabadban végzett mozgások, túrák a természet tiszteletére tanítanak.
A sport általi nevelésben természetesen az állampolgári nevelés is jelen van. Mit jelent mindez? Milyen nevelési feladatok tartoznak ide? Nézzük! Minden ember teljes jogú tagja a társadalomnak. Cél, nyitott, önálló gondolkozású, logikai készséggel bíró, megfelelő vitakultúrával rendelkező, toleráns probléma érzékeny személyiség kialakítása. Az állampolgári nevelés kulcselemei, melyek megalapozása feltétlen szükséges a sport színtéren a következők: egymás tiszteletére nevelés; együttműködési képesség fejlesztése; felelősségvállalás kialakítása; döntés, választási képességek fejlesztése; önállóságra, önérvényesítésre nevelés; kommunikációfejlesztés; kreativitás fejlesztése; környezet értékeinek megbecsülésére nevelés; hagyományápolás.
A 21. század a multikulturális társadalmak időszak. A különböző kultúrák, nyelvek, szokások, tradíciók és vallások egymás mellett élése, keveredése eredményezte a multikulturális társadalmak létrejöttét. A multikulturális nevelés viszont ennél jóval korábbi, és legjobban talán az olimpiai játékokban rejlő nevelési értékekkel (fair play, szolidaritás, a népek közötti barátság), és az olimpizmus szellemiségével fejezhető ki a legjobban (Bíró, 2003; Bíró és mtsai 2017; Müller és mtsai 2016).
A fentiekből világosan látszik mennyi téma és készség köthető a sporthoz, mégis hazánkban mondhatni gyerekcipőben jár a sport testre gyakorolt hatásán kívül a lélekre ható megannyi aspektus fejlesztése, a szakemberek felkészítése nemcsak a szaktudásra, hanem a nevelésre is.
Forrás:
http://psycho.unideb.hu/sport/fejezetek/bm_sportpedagogia/_book/a-sport-mint-nevelesi-szinter.html
[:]