A magyarországi egyetemeken több kutatás és tanulmány készült már, amelyek felmérik a sportolási szokásokat a fiatalok körében. Mivel egyesületünk és partnerszervezeteink az ifjúság területén dolgoznak és valósítanak meg projekteket, az online elérhető kutatások segítik a munkát és a tervezést, valamint számos gondolatot ébreszthetnek az alábbi, illetve a hozzá hasonló tanulmányok.
,,Az életmód a kultúra kifejeződése, a szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere. Azonban az életmód kapcsán fontos két alapvető sajátosságot kiemelni: a választást és az esélyt. Pontosabban meghatározva az életmód olyan magatartási választások összessége, amely erősen függ az egyének társadalmi-gazdasági körülményeitől és a rendelkezésre álló alternatívák meglététől (Milio 1981). Ez azt jelenti, hogy az egyén hozza meg az életmódjával kapcsolatos magatartási döntéseket, de ezt a döntését körülményei (kultúra, társadalomban elfoglalt pozíciója) és személyisége (motiváció, konfliktus- és stresszkezelő képessége) jelentősen befolyásolja (Brassai és mtsai 2006a,b, Brassai és mtsai 2007, Pikó 2006b). Életmódunk meghatározó eleme a szabadidő. Napjainkban a fiatalok szabadidőstruktúrája jelentősen megváltozott. Nemcsak a szabadidő mennyiségének növekedését figyelhetjük meg, de új típusú szabadidő tevékenységek megjelenését is tapasztalhatjuk. Mindez kapcsolatba hozható a társadalomban bekövetkezett változásokkal, melyet a tanulmányi idő meghosszabbodása, és az önálló életkezdés kitolódása jól jellemez (Furlong és Cartmel 1997). A fiatalok életében ennek hatására megjelent egy új életszakasz, az úgynevezett utóserdülőkor (posztadoleszcencia) (Vaskovics 2000). A szabadidő a fiatalok életében különösen fontos, hiszen hozzájárul identitásuk fejlődéséhez, és kiemelt szocializációs szereppel bír. Ebben az életkorban a kortársakkal együtt töltött közös tevékenységek kerülnek előtérbe, ami egészségmagatartási szokásaikat is jelentősen befolyásolja (Pikó 2006c). Vannak olyan szabadidős tevékenységek, melyek kockázatnövelő hatásúak (hajlamosítanak a dohányzásra, alkohol-és drogfogyasztásra), mások viszont védőhatást fejtenek ki. Az előbbiek közé 18 sorolhatjuk a kortársakkal eltöltött időt, a fogyasztásorientált tevékenységeket, utóbbiba pedig a kreatív tevékenységeket, a sportot, a vallást és az intellektuális érdeklődést (Kreisz és Keresztesi 2005, Pikó 2005b). A fiatalok szabadidejét feltáró vizsgálatok nagy része arra irányul, hogy meghatározza a szabadidős tevékenységek dimenzióit, struktúráját és szabadidős stílusokat különítsen el. Számos vizsgálat készült ebben a témakörben, melyben általában három-öt szabadidő dimenziót, stílust különítenek el. A kultúraközi kutatási eredmények azt mutatják, hogy ezek a stílusok a modern társadalomban élő fiatalok esetében nagyrészt megegyeznek, viszont hazánkban a fiatalok szabadidős tevékenységeit a társadalmi-gazdasági mutatók erősebben befolyásolják, mint nyugateurópai kortársaikét (Pikó 2005b).”
A szöveg idézet egy tanulmányból, amely az alábbi linken keresztül teljes egészében elérhető:
http://semmelweis.hu/wp-content/phd/phd_live/vedes/export/keresztesnoemi.d.pdf