IX. Műhelymunka

A négy napos program első műhelymunkája a tematika ismertetésével indult. Az alapkérdés a következő volt; Miképpen integrálható egy fogyatékossággal élő ember a sport világába? Mit tehetnek a sport klubok, egyesületek hogy megkönnyítsék számukra az információszerzést és a sportolást?

Kezdő feladatként 3-4 fős csoport külön foglalkozott egy-egy sportág integrációs lehetőségeivel és/vagy azok átalakításával és egyénre szabásával. Csapat sportok közül a kosárlabda, kézilabda és jégkorong, egyéb sportok közül az úszás, evezés, tollas labda. Ennél a feladatnál össze kellett gyűjteni, melyek azok a dolgok, amikre figyelnie kell a játékosoknak, majd a felmerülő problémákat megtalálni abban az esetben, ha egy fogyatékossággal élő játssza. Az empátia és beleérző képesség szükséges volt a résztvevők oldaláról. A megadott időkeret letelte után minden csoportból egy-egy tag átment egy másik csoporthoz, ez a művelet kétszer ismétlődött. A cél az ötletek tovább vitele. A csoportmunka zárásaként prezentálták egymásnak a különböző sportágak átalakítással kapcsolatos elképzelését.

A második feladaton párban kellett dolgozni. Keresni kellett 10 olyan hobbi szinten is (nem versenysport) használható sport klubot, egyesületet, ahol fogyatékossággal élők is sportolhatnak, illetve 4 olyan egyesületet, amelyek kifejezetten a célcsoportnak működnek. A vizsgálat tárgya az átjárhatóság, valamint mennyire nyitottak a sportszervezetek a célcsoport tagjaira, és amennyiben igen, kommunikálják-e ezt weboldalukon, közösségi média felületeiken. A minikutatás eredményét közösen beszéltük át.

Az utolsó, összegző részben átbeszéltük a feladatok eredményeit, zárókérdésként és egyben előreutalván a második műhelymunkára, mindenki leírta egy post-itre mit gondol, a magyar eredményekhez képest mennyire térnek el az európai sportegyesületek és klubok ebben a témában.

Az esemény összességében jó hangulatban, hasznosan zajlott.