Mielőtt a sport általi nevelés gyakorlatait elkezdik használni az ifjúság területén dolgozó szakemberek, érdemes megismerkedniük a sport pszichológiával is, amellyel a hazai sportképzéssel foglalkozó egyetemek hallgatói is foglalkoznak. A partnerszervezetekkel együttműködve célul tűztük ki magunk elé, hogy minél behatóbban informálódjunk a sport területeiről is.
A sport kulturális és társadalmi tőke birtokába juttat. Aki sportol, az egyetemes kultúra szerves részét képező testkultúrából részesül. Választásának következtében elsajátítja és gyakorolja a testkultúra körébe tartozó objektív javak egy részét, valamint testi teljesítőképességét is fejleszti, illetve karban tartja. A rendszeres sportolás értékválasztást tükröz. Ezzel tudatosan vagy önkéntelenül is az egészség korszerű értelmezését vallja, amely szerint viselkedési szempontból az egészség nem más, mint egy életen át tartó folyamat és személyes feladat egyszerre (Székely, Vergeer, Simon, 2007:43). Az egészséges életvitel, a sikeres és bármely célú sportolás, akkor tölti be a hivatását, ha a test, a fizikum edzése tudatos. Ezért még az önként és autodidakta módon történő sportoláshoz is szükségeltetik a tudatosság, a testkultúra szellemi javainak felhasználása. Amennyiben pedagógiai irányítás mellett történik e tevékenység, akkor tudományosan megalapozott ismereteket, elveket és módszereket ismernek meg a sportoló egyének. A sportbeli szocializáció nagy lehetőségeket rejt magában a társadalmi kapcsolatok építése terén. Ismét elvonatkoztatva a konkrét sportolási formától, általánosságban is igaz az, hogy egy sportoló egyén számára „kinyílik a világ”.
A sport általi nevelés az emberi jogok és az erkölcsi nevelés irányában is ablakot nyit az ifjúság számára. Elterjedése segíti az állampolgárrá nevelés célját is, amely az iskolák céljaival is egybevág.
A fent olvasható szöveg egy könyv része, amely az alábbi linken elérhető:
https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/ASportTarsadalmiAspektusaiN.pdf