A sport és a média kapcsolatáról röviden

A média a 20. és a 21. század társadalmainak életében meghatározó szerepet játszik. Rendkívül dinamikus fejlődésének köszönhetően egyre inkább teret nyert az emberek mindennapjaiban, növekvő méretű médiafogyasztást, média-aktivitást, sőt, média-függőséget generált. Kiemelt jelentőségét elsősorban három fő funkciójának köszönheti: egyrészt információkat szolgáltat, másrészt bemutatja és magyarázza, hogy mi történik a világban, harmadrészt pedig szórakoztat.

A különböző médiumokon keresztül szerzett információk bővítik ismereteinket a közvetlen környezetünkön kívüli dolgokról, befolyásolják gondolkodásmódunkat, megerősítik, vagy átformálják értékrendszerünket. A világról történő tájékozódásunk forrásai is dominánsan a tömegkommunikációs eszközök, végig kísérve életünket a korai évektől egészen halálunkig, a média ma már az egyik legfontosabb szocializációs intézménynek tekinthető. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezek az általuk szelektált híreket, információkat az általuk választott formában interpretálják, illetve elsődlegesen azokat az eseményeket, személyeket, és ideológiákat jelenítik meg, amelyeket ők maguk fontosnak tartanak. Míg a médiatartalmak a tulajdonosok, producerek, szponzorok, szerkesztők, rendezők, kommentátorok érdekei és ízlése szerint formálódnak, addig dekódolásuk, vagyis „befogadásuk” egyebek mellett a hallgató, néző, olvasó demográfiai jellemzőitől, iskolázottságától, társadalmi rétegződésbeli elhelyezkedésétől függ. Ennek köszönhetően a médiával kapcsolatos kutatások elsősorban azzal foglalkoznak, hogy a különböző tömegkommunikációs eszközök – elsősorban a televízió – milyen hatást gyakorolnak a kultúrára, a közgondolkodásra és a közmorálra, a médiafogyasztó személyiségére és értékítéletére, és milyen mértékben alkalmasak az emberek manipulálására. E vizsgálatok eredményeitől függetlenül vitathatatlan, hogy a média megváltoztatta a modern társadalmak életét.

A sport világméretű, globális jelenséggé válásában elengedhetetlen szerepe volt a médiának. Az első médiaszereplés 1733-ban a Boston Gazette-ben megjelent tudósítás volt egy angol bokszmeccsről. Ettől kezdve kezdődött meg a sportújságírás. A következő nagy lépést a rádióközvetítések jelentették: az 1920-as évektől kezdve akár tengeren túli sporteseményekről is informálódhattak a sportkedvelők. Az 1936-os olimpia pedig azért tekinthető különlegesnek a média szempontjából is, mert Olimpiai Újság jelent meg. A sport médián keresztül történő robbanásszerű fogyasztása elsősorban a tv-közvetítések elterjedésére tehető (50-es, 60-as évek), melynek következtében a sport szórakoztatóipari jellege kezdett el dominálni: az izgalom, a látvány, a show-elemek megjelenése mind-mind arra szolgált, hogy felkeltse és fenntartsa az izgalmat, s ezáltal a képernyő elé ültesse és tartsa a nézőket. Az első tv-közvetítésre kísérleti jelleggel 1923-ban került sor az USA-ban egy baseball-mérkőzésről.

A média szerepének a társadalmi folyamatokban a sportra vonatkozóan is kettős szerepe van. Egyrészt olyanok is részesei lehetnek sokféle sportág fontos eseményeinek, akiknek egyébként soha nem lehetne részük benne, megismerhetnek különleges sportágakkal és láthatják a legnépszerűbb sportok legfontosabb mérkőzéseit. Általánosságban is fontos tudáshoz és információkhoz juttat számos, valamilyen szempontból hátrányos helyzetű csoportot a rendszeres sportolás fizikai, mentális, szociális hatásairól, követendő példaként állnak a fiatalok előtt az eredményes sportolók, erősítve a nemzeti összetartozás érzését egy-egy világ- vagy nemzetközi esemény hazai sportolóinak való szurkolással. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy azok a sportolók, sportágak, események élveznek előnyt, melyet a média is kellőképpen érdekesnek, népszerűnek és izgalmasnak, látványosnak ítél.  Többek között betölt egy szórakoztató funkciót, ahol a látvány, az izgalom, nézők millióit vonzza az arénákba és a tv képernyői elé. A rangosabb nemzetközi sportesemények megrendezése nagyon komoly gazdasági haszonnal jár a reklámbevételek, az infrastruktúra, a sportlétesítmények felépítése és felszerelése által. Egyes sportágak népszerűségét a média erősen befolyásolhatja. Fentebb említett módon a szerkesztők és szakértők kiválasztják, mit sugározzanak a csatornák – esetünkben sport csatornák – így azoknak a sportágaknak a nézettsége is magasabb lesz. Ez a hatás visszahatóan is érvényes; a nézők által érdeklődésre számottevő sportok vetítési jogát vásárolják meg a tévé csatornák. A nézettségi adatok országonként változhatnak, így a népszerű sportok köre is. Magyarországon kiemelkedő érdeklődés övezi a futballt, mellette jelennek meg egyéb sportok mint például a kosárlabda, jégkorong, kézilabda, vízilabda. Számos olyan sport említhető, amelyek mérkőzéseiről és versenyeiről nem látni élő közvetítést. Ezáltal kevés fiatal ismeri meg ezeket a sportágakat. Másik aspektusa a kiemelt sportágaknak, hogy a sport iránt érdeklődő fiatalok nehezen találják meg a nekik megfelelő sportágat. A választásnál figyelembe kell venni a gyermek vagy fiatal testi adottságait és személyiségét is.